MTK legendárium | 175. rész

Publikálva: 2021.12.29 Frissítve: 2021.12.29 MTK Budapest

„Az MTK aranylánca”. (Braun, Molnár, Orth, Opata, Jeny). 25. rész. Orth György (1901-1962). „Orth vigasztalja látogatóit”

Egy esztendővel Orth bécsi szerződésének meghiúsulása után egy bécsi pályán (egyesek szerint előre megfontolt szándékkal) a legnagyobb magyar labdarúgót embertelen szabálytalanság révén likvidálta az élsportolók köréből egy osztrák játékos.

1925 szeptemberében Bécsben rendezték meg az Amatuere-MTK találkozót.

A második félidőben 2:2-es állásnál Tandler a bécsiek védője páros lábbal ugrott Orth térdére. A reccsenés állítólag még a nézőtérre is felhallatszott, Gyuri borzalmas fájdalmakkal feküdt a füvön. A szeretett barát, Molnár Gyuri azonnal nekiesett a bécsiek védőjének és kettőt be is húzott neki. Jim Hogan az MTK angol edzője sírva fakadt. Orthné Mihályi Vilcsi a páholyban szabályosan rosszul lett. A mérkőzésnek azonnal végeszakadt. A sérült játékost a mentők a Hochehegger klinikára szállították. Mikor Orth magához tért, menteni próbálta az agresszív osztrákot: „Mondják meg Tandlernek, hogy nem tehet az esetről”. Erről persze lehetett volna vitatkozni, de Orth Gyuri már csak ilyen volt…

A kórház előtt minden este komor magyar tömeg verődött össze, „mintha egy királyt gyászoltak volna”. Rövid időn belül hazaszállították Budapestre, ahol a legmagasabb szintű ellátásban részesítették: „Kétágyas kis szoba a második emeleten. Az ablak, illetve az ajtó gyönyörű kis kertre nyílik, melyben még nyílnak az őszi virágok. Muskátli piroslik és ha a beteg kitekint, számára már ez is félig gyógyulást jelent. Ebben a szobában, a Park Szanatórium második emeletének 95. számú kórtermében fekszik a legnagyszerűbb magyar futballista, sebesülten, ágyához kötötten, de vidám lélekkel és törhetetlen reménységgel.

Orth György tegnap érkezett Bécsből, és a mentők a pályaudvarról a Park Szanatóriumba szállították. Az utazás fáradalmai kissé megviselték. Az éjjel fájdalmai voltak, nyugtalanul aludt, csillapítószereket kapott és csak hajnal felé merült megnyugtató álomba. A délelőtt folyamán azonban teljesen visszakapta jó kedélyét és vigasztalására érkező számtalan látogatót ő vigasztalta. Most simára borotválva, kitűnően megfésülve fekszik az ágyában.”